Rólunk

 

ANDI - Reflexológus

Jelen életszakaszomban: természetgyógyász, reflexológus vagyok.

Mielőtt rátaláltam a reflexológiára folyamatosan olyan területeken dolgoztam alkalmazottként, ahol embereket szolgáltam ki, akik szívesen fordultak hozzám a munkai segítségen túl, megosztva velem belső történéseiket. Kreativitásomat és a szépségre való rácsodálkozásomat nagyban segítette és fejlesztette, hogy művelődéstudományból és kommunikációból diplomáztam. Kislányom születése után kezdtem el érdeklődni a betegségek kialakulása, gyógyítási lehetőségei iránt. A Biologika Szabadegyetem German Neue Medicina kurzusán megismerkedtem a betegségeket kiváltó érzelmi konfliktusok rendszerével.

A reflexológiát Bánszky Judittól tanultam a Magyar Természetgyógyászok Tudományos Egyesületében, aki átfogó képpel szolgált a betegségek kialakulásának komplexebb megértésében. A pszichén túl a táplálkozás is ugyanolyan fontos tényező, ami élteti, vagy gyengíti szervezetünket. Vizsgáimat az Egészségügyi Továbbképző Intézetben tettem le.

Beleszerettem a talp- és kézmasszázsba, mert azon túl, hogy képes beindítani a szervezet öngyógyító képességét, a puszta érintés útján endorfint szabadít fel szervezetünkben, és segíti a mosolyt visszahozni életünkbe. És nem utolsó sorban talpra is állít. Amikor masszírozok olyan, mintha egy hangszeren játszanék, bár nincs zenei képzettségem. Minden egyes talp egyedi, így külön behangolást, hangszerelést igényel.

Jelenleg jelgyógyászatot tanulok Dr. Csiszár Róberttől.

 

„A taoisták szerint a talp a test gyökere, és a gyökér nagyon fontos, mert ez alapozza meg a szellemtesttel való munkát.” (Mantak Chia)

 

ZSUZSA - Bowen alkalmazó

Már gyerekkoromban sem értettem, hogy ha beteg az ember, akkor miért kell gyógyszert szednie. Gyermekként feltett kérdésem: „Ha az ember nem vesz be a fejfására fájdalomcsillapítót, akkor örökre benne marad a fájdalom a fejében?” Természetesen nem, mert a szervezetünknek van egy remekül működő öngyógyító funkciója, amelyet a legtöbb ember nem tud kihasználni, mivel elnyomja gyógyszerekkel. 

35 éves koromig irodai munkát végeztem a szolgáltatói szektorban. A hozzám forduló ügyfelek, a megértésen túl maximális kiszolgálást és megoldást kaptak.  2005-ben döntöttem úgy, hogy váltok, mert már nem tudok megújulni benne. Ekkor érkezett meg az életünkbe 2. lányom. A változás ekkor ebben rejlett, majd 3 év után követte őt a legkisebb. 2008-ban találtam rá a Bowen technikára, ami azonnali cselekedetre ösztönzött. A gyesen és gyeden töltött idő, alkalmat adott megfigyelésekre, befelé tekintésre és helyes út megtalálására. Jelentkeztem Liebe György által vezetett tanfolyamra és 2010 nyarán sikeresen diplomáztam a Bowen Technikából (Tom Bowen rendszere).  (www.bowen.hu)

2011 novemberében elvégeztem az Újmedicina (www.ujmedicina.hu) (GNM- Ryke Geerd Hamer rendszerezése) tanfolyamot, ami új szemléletet hozott az életembe a betegségeket kiváltó érzelmi konfliktusok rendszerének bemutatásával.

A főiskolán tanultam pszichológiát, mentálhigiénét, közösségfejlesztést, kommunikációt, önismeretet, de ez még mindig kevés volt ahhoz, hogy értsem magam, sőt némelyik módszer inkább távolított. 2012 márciusában megismerkedtem The Work – Byron Katie önmunkájával (https://onmunka.blogspot.hu), amely az érzelmi konfliktusok feldolgozását segíti, önmagunk valós megoldásaival. Ez az, amire a pszichológia már nem képes. 2013-ban folytattam Scott Kiloby Megtalálhatatlan önvizsgálatával (https://onmunka.blogspot.hu), az önelfogadás és mások elfogadásának gyakorlását és az érzelmek megélésének megengedését címkék nélkül (nincs jó és rossz érzés, mindegyik csak egy energia, ami éppen most van).      

Folyamatosan képzem magam jelenleg a Bowenen és az Önmunkán túl a tápláló táplálkozás áll az érdeklődésem középpontjában. Saját és családom étrendjében, előnyben részesítem a valódi táplálékokat. 

Mottóm: Kezdd a napot 15 perc jógával és 1 pohár citromos vízzel.

(Ezzel a kis ráfordítással nagyon sokat teszel magadért – ami sokaknak a legnehezebb – nem kerül semmibe, de a megtérülése annál jelentősebb.)

Bowen mottó: A kevesebb néha több.